Lakosság száma : 2142 fő (2018. január)

Belterület: 153 ha

Külterület: 3.590 ha

Tiszapüspöki és környéke a honfoglalás óta lakott terület. Tiszapüspökivel szembeni Tisza-partról szórványleletként a Köröskultúra népe által használt edénytöredék, illetve a szarmata korból származó hombáredény, edénytöredék és táltöredék került elő, a Karcsú-ér északi partján honfoglalás kori temetőre bukkantak.

A település nevét 1009-ben említi először oklevél az egri püspökség létrehozásakor, majd IV. Béla 1261-ben kelt oklevele megerősíti az egri püspököt ''Pyspuky'' birtoklásában. A XVI. század közepétől virágzó település, 1622-től anyakönyvet vezetnek. 1700-ban pusztaként tartják nyilván Tiszapüspökit.

1718 és 1840 között a Jászságból, Egerből, Kerecsendről, sőt még Galíciából is telepednek le Tiszapüspökiben. Az 1848-49 -es szabadságharc idején 40 nemzetőrt állított ki a község. Az I. világháborúban 72, a II. világháborúban pedig 48 tiszapüspöki férfi halt hősi halált a csatatereken. Az 1848-49-es szabadságharc és az I. és II. világháború hősi halottainak állítanak méltó emléket a 2000-ben felújított emlékművek.

Tiszapüspöki a Tisza bal partján fekvő település, a folyótól mintegy másfél kilométere. Észak-Nyugaton és Északon a Tisza, illetve Besenyszög, keleten és délen Törökszentmiklós, nyugaton Szajol a szomszédja.

A község a 4. sz. főútról Szajol-Törökszentmiklós között leágazó bekötőútról érhető el. A településen 832 lakás található, melynek 90%-a komfortos. A gázhálózatra az elmúlt években 540 háztartást kapcsoltak, a vízvezeték-hálózat a háztartások 90%-át látja el, míg villamos energiával szinte az összes háztartás ellátott. Az úthálózat 100%-a kiépített, szilárd burkolatú.

1787-ben a községben egy vegyeskereskedést tartottak nyílván. 1930-as években 5 rőfös és rövidáru kereskedő, 4 vendéglős volt a községben, 1965-ben 9 bolt és 4 vendéglátóhely állt a lakosság rendelkezésére. 1996-ban 13 kiskereskedelmi bolt és 8 vendéglátóhely volt található Tiszapüspökiben. Mára ez a szám jelentősen emelkedett, 6 élelmiszerbolt, 4 kiskereskedelmi bolt, 8 vendéglátó egység várja a lakosságot és az ide látogató vendégeket. 1996-ban 11 szervezet és 32 egyéni vállalkozó működött, 2004-ben 14 szervezet és 63 egyéni vállalkozó végez tevékenységet a községben. A településen található a Kunszetmárton és Vidéke  Takarékszövetkezet Tiszapüspöki Kirendeltsége.

Mezőgazdasági jellegű településről lévén szó 1949-ben alakult meg az első tsz, Petőfi termelőszövetkezet csoport elnevezéssel, 6 fővel. Több tsz egyesülésébol 1964-ben jött létre a Tiszapüspöki Rákóczi Tsz, amely 1976-ban beolvadt a Törökszentmilósi Tiszatáj Tsz-be. A rendszerváltás után jött létre az Aranykorona Mezőgazdasági Szövetkezet, majd annak jogutódja a Tiszapüspöki Aranykorona Részvénytársaság. Ezzel egy időben jött létre a Tiszapüspöki Aranykorona Vadásztársaság Egyesület, mely a községet körülvevő földterületeken vadásztatást, vadgazdálkodást, sportvadászatot folytat. A község iparűzési adómentességgel támogatja a letelepedni szándékozó vállalkozókat.

2003. május 1-jén került átadásra a Szociális Gondozási Központ(ma Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ), mely minden nap várja az idős embereket, napközbeni ellátásukat és foglalkoztatásukat biztosítja.

A település lakónépességének száma:

1960 - 2673 fő

1970 - 2358 fő

1980 - 2120 fő

1990 - 1985 fő

2000 - 2153 fő

2002 - 2202 fő

2003 - 2198 fő

2004 - 2197 fő

2005 - 2208 fő

2006 - 2215 fő

2007 - 2216 fő

2008 - 2219 fő

2009 - 2239 fő

2010 - 2206 fő

2011 - 2253 fő

2012 - 2222 fő

2013 - 2219 fő

2014 - 2198 fő

2015 - 2173 fő

2016 - 2142 fő

  2017 - 2142 fő  

A lakónépesség száma az ezredforduló után stabilitást mutat, azonban egyre jobban elöregedik a község. A fiatalok a munkanélküliség miatt elköltöznek, ezért a község vezetésének fő célkituzése a munkahelyteremtés és a fiatalok letelepedésének elősegítése.

Az intézményes közoktatás kezdetét nem ismerjük, de 1725-től már tanítottak Tiszapüspökiben. 1869-ben az új iskolában már két tanterem van. 1886-ban megnyílt az ismétlő iskola, 1898-ban pedig az első óvoda 1925-ben 5 tanteremben folyik az oktatás és 5 tanító tanított. 1954-ben 11 nevelő tanította a tiszapüspöki gyermekeket. Az új iskola az 1970-es években épült tornateremmel együtt. Jelenleg a település óvodájában 6 óvodapedagógus 70 óvodás gyermekkel foglalkozik. Az általános iskolában, biztosított az idegen nyelv oktatás, informatikai alapismeretek elsajátítása. Több éve eredményesen folyik a törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola kihelyezett tagozatán a zeneoktatás.

Az Általános Művelődési Központ kialakított egy önálló természettudományi oktatóközpontot. A környezetvédelmi és ökológiai oktatóközpont egész évben színvonalas szakmai programokkal várja a természetet szerető, táborozást kedvelő érdeklődőket, csoportokat.

A kultúra, a társas élet színtere elsősorban a tágas művelodési ház, melyben a könyvtár 16 ezer kötetet számlál. 2003. decemberében került átadásra egy 5 gépegységből álló, internetes hozzáférést biztosító számítógépes terem, amely pályázat útján ma már 6-ra bővült.

Általános iskola

Óvoda

Ördögszekér Oktatóközpont

Az egészségügyi ellátást az egészségház, korszerű orvosi rendelő (háziorvossal), fogorvosi rendelő és gyógyszertár biztosítja.

Gyógyszertár

A település életében hagyománnyá váltak a nagy rendezvények: majális, falunap, szüreti felvonulás és bál, Márton napi búcsú.

Szüreti felvonulás

Tiszapüspöki testvérvárosa 1994-óta a Romániában lévő Coas, valamint Koltó-Katalin település. 2003-ban újból felélesztették a testvér települési kapcsolatot, a képviselők kölcsönös vendéglátogatáson vettek részt tapasztalatszerzés céljából.

Az 1866-ban elvégzett 75. sz. tiszai átmetszéssel, határa átnyúlik a jobb partra is, a Nagyszög nevű határrészt átszeli az új folyómeder. Ma a Tisza árterétől széles árterület és gát választja el a községet. Délről a szajoli Pete-szigetet körülvevő morotva húzódik. Élő vizei voltak még a Décse-patak, a Tinóka-ér. A község határát árvízmentes magaslatok és egykori folyómedrek tagolják. A községtől északra az élő Tisza jobb parti hullámterében alakul ki az 1866-os átmetszés során a Holt-Tisza. A holtág a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része, országos védelem alá vont terület. A természetes növényzet a Tisza mentén külső őshonos galériaerdő, teljes egészében megmaradt.

A szemben lévő oldalon hatalmas nemesnyár-tömbök vannak. Élővilága gazdag és változatos, környezetében megtalálhatók a fokozottan védett madárfajok.

A Tisza mellett szabad strand és egy szépen kiépített 154 telekbol álló üdülofalu található teljes infrastruktúrával, mely egyre vonzóbb a turisták, üdülok számára.

A vízisportot, kirándulást, horgászatot, vadászatot kedvelők számára igazi Paradicsommá vált Tiszapüspöki.

Szabad strand Tisza, a horgászparadicsom

Panzió, horgásztanya

Horgászat, vadászat

Tiszapüpöki létrejöttétől kezdve egyházas hely. A ma is álló katolikus templom alapkövét 1765-ben tették le és 1769-ben fejezték be az építést. Ez a műemlék jellegű templom barokk stílusban épült. A templom belsejében barokk szószék és klasszicista padok találhatók. A község másik műemlék jellegű épülete az 1764-ben barokk stílusban épült római katolikus plébánia. 2003-ban felújításra került a templom tetőszerkezete.

Római Katolikus templom