Tiszapüspöki története
Írta: Adminok   
2004.07.07.


 

Lakosság száma : 2253 fő (2011. január)

Belterület: 153 ha

Külterület: 3.590 ha

Tiszapüspöki és környéke a honfoglalás óta lakott terület. Tiszapüspökivel szembeni Tisza-partról szórványleletként a Köröskultúra népe által használt edénytöredék, illetve a szarmata korból származó hombáredény, edénytöredék és táltöredék került elő, a Karcsú-ér északi partján honfoglalás kori temetőre bukkantak.

A település nevét 1009-ben említi először oklevél az egri püspökség létrehozásakor, majd IV. Béla 1261-ben kelt oklevele megerősíti az egri püspököt ''Pyspuky'' birtoklásában. A XVI. század közepétől virágzó település, 1622-től anyakönyvet vezetnek. 1700-ban pusztaként tartják nyilván Tiszapüspökit.

1718 és 1840 között a Jászságból, Egerből, Kerecsendről, sőt még Galíciából is telepednek le Tiszapüspökiben. Az 1848-49 -es szabadságharc idején 40 nemzetőrt állított ki a község. Az I. világháborúban 72, a II. világháborúban pedig 48 tiszapüspöki férfi halt hősi halált a csatatereken. Az 1848-49-es szabadságharc és az I. és II. világháború hősi halottainak állítanak méltó emléket a 2000-ben felújított emlékművek.

Sample Image

Tiszapüspöki a Tisza bal partján fekvő település, a folyótól mintegy másfél kilométere. Észak-Nyugaton és Északon a Tisza, illetve Besenyszög, keleten és délen Törökszentmiklós, nyugaton Szajol a szomszédja.

A község a 4. sz. főútról Szajol-Törökszentmiklós között leágazó bekötőútról érhető el. A településen 832 lakás található, melynek 90%-a komfortos. A gázhálózatra az elmúlt években 540 háztartást kapcsoltak, a vízvezeték-hálózat a háztartások 90%-át látja el, míg villamos energiával szinte az összes háztartás ellátott. Az úthálózat 100%-a kiépített, szilárd burkolatú.

1787-ben a községben egy vegyeskereskedést tartottak nyílván. 1930-as években 5 rőfös és rövidáru kereskedő, 4 vendéglős volt a községben, 1965-ben 9 bolt és 4 vendéglátóhely állt a lakosság rendelkezésére. 1996-ban 13 kiskereskedelmi bolt és 8 vendéglátóhely volt található Tiszapüspökiben. Mára ez a szám jelentősen emelkedett, 6 élelmiszerbolt, 4 kiskereskedelmi bolt, 8 vendéglátó egység várja a lakosságot és az ide látogató vendégeket. 1996-ban 11 szervezet és 32 egyéni vállalkozó működött, 2004-ben 14 szervezet és 63 egyéni vállalkozó végez tevékenységet a községben. A településen található a Kunszetmárton és Vidéke  Takarékszövetkezet Tiszapüspöki Kirendeltsége.

Mezőgazdasági jellegű településről lévén szó 1949-ben alakult meg az első tsz, Petőfi termelőszövetkezet csoport elnevezéssel, 6 fővel. Több tsz egyesülésébol 1964-ben jött létre a Tiszapüspöki Rákóczi Tsz, amely 1976-ban beolvadt a Törökszentmilósi Tiszatáj Tsz-be. A rendszerváltás után jött létre az Aranykorona Mezőgazdasági Szövetkezet, majd annak jogutódja a Tiszapüspöki Aranykorona Részvénytársaság. Ezzel egy időben jött létre a Tiszapüspöki Aranykorona Vadásztársaság Egyesület, mely a községet körülvevő földterületeken vadásztatást, vadgazdálkodást, sportvadászatot folytat. A község iparűzési adómentességgel támogatja a letelepedni szándékozó vállalkozókat.

2003. május 1-jén került átadásra a Szociális Gondozási Központ(ma Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ), mely minden nap várja az idős embereket, napközbeni ellátásukat és foglalkoztatásukat biztosítja.

A település lakónépességének száma:

1960 2673 fő

1970 2358 fő

1980 2120 fő

1990 1985 fő

2000 2153 fő

2002 2202 fő

2003 2198 fő

2004 2197 fő

2005 2208 fő

2006 2215 fő

2007 2216 fő

2008 2219 fő

2009 2239 fő

2010 2206 fő

2011 2253 fő

 

A lakónépesség száma az ezredforduló után stabilitást mutat, azonban egyre jobban elöregedik a község. A fiatalok a munkanélküliség miatt elköltöznek, ezért a község vezetésének fő célkituzése a munkahelyteremtés és a fiatalok letelepedésének elősegítése.

Az intézményes közoktatás kezdetét nem ismerjük, de 1725-től már tanítottak Tiszapüspökiben. 1869-ben az új iskolában már két tanterem van. 1886-ban megnyílt az ismétlő iskola, 1898-ban pedig az első óvoda 1925-ben 5 tanteremben folyik az oktatás és 5 tanító tanított. 1954-ben 11 nevelő tanította a tiszapüspöki gyermekeket. Az új iskola az 1970-es években épült tornateremmel együtt. Jelenleg a település óvodájában 6 óvodapedagógus 70 óvodás gyermekkel foglalkozik. Az általános iskolában, biztosított az idegen nyelv oktatás, informatikai alapismeretek elsajátítása. Több éve eredményesen folyik a törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola kihelyezett tagozatán a zeneoktatás.

Az Általános Művelődési Központ kialakított egy önálló természettudományi oktatóközpontot. A környezetvédelmi és ökológiai oktatóközpont egész évben színvonalas szakmai programokkal várja a természetet szerető, táborozást kedvelő érdeklődőket, csoportokat.

A kultúra, a társas élet színtere elsősorban a tágas művelodési ház, melyben a könyvtár 16 ezer kötetet számlál. 2003. decemberében került átadásra egy 5 gépegységből álló, internetes hozzáférést biztosító számítógépes terem, amely pályázat útján ma már 6-ra bővült.

Sample Image

Általános iskola

Sample Image

Óvoda

Sample Image

Ördögszekér Oktatóközpont

Az egészségügyi ellátást az egészségház, korszerű orvosi rendelő (háziorvossal), fogorvosi rendelő és gyógyszertár biztosítja.

Sample Image

Gyógyszertár

A település életében hagyománnyá váltak a nagy rendezvények: majális, falunap, szüreti felvonulás és bál, Márton napi búcsú.

Sample Image

Szüreti felvonulás

Tiszapüspöki testvérvárosa 1994-óta a Romániában lévő Coas, valamint Koltó-Katalin település. 2003-ban újból felélesztették a testvér települési kapcsolatot, a képviselők kölcsönös vendéglátogatáson vettek részt tapasztalatszerzés céljából.

Az 1866-ban elvégzett 75. sz. tiszai átmetszéssel, határa átnyúlik a jobb partra is, a Nagyszög nevű határrészt átszeli az új folyómeder. Ma a Tisza árterétől széles árterület és gát választja el a községet. Délről a szajoli Pete-szigetet körülvevő morotva húzódik. Élő vizei voltak még a Décse-patak, a Tinóka-ér. A község határát árvízmentes magaslatok és egykori folyómedrek tagolják. A községtől északra az élő Tisza jobb parti hullámterében alakul ki az 1866-os átmetszés során a Holt-Tisza. A holtág a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része, országos védelem alá vont terület. A természetes növényzet a Tisza mentén külső őshonos galériaerdő, teljes egészében megmaradt.

A szemben lévő oldalon hatalmas nemesnyár-tömbök vannak. Élővilága gazdag és változatos, környezetében megtalálhatók a fokozottan védett madárfajok.

A Tisza mellett szabad strand és egy szépen kiépített 154 telekbol álló üdülofalu található teljes infrastruktúrával, mely egyre vonzóbb a turisták, üdülok számára.

A vízisportot, kirándulást, horgászatot, vadászatot kedvelők számára igazi Paradicsommá vált Tiszapüspöki.

Sample Image

 

Sample Image

Szabad strand Tisza, a horgászparadicsom

 

Sample Image

Sample Image

Panzió, horgásztanya

 

Sample Image

Sample Image

Horgászat, vadászat

Tiszapüpöki létrejöttétől kezdve egyházas hely. A ma is álló katolikus templom alapkövét 1765-ben tették le és 1769-ben fejezték be az építést. Ez a műemlék jellegű templom barokk stílusban épült. A templom belsejében barokk szószék és klasszicista padok találhatók. A község másik műemlék jellegű épülete az 1764-ben barokk stílusban épült római katolikus plébánia. 2003-ban felújításra került a templom tetőszerkezete.

Sample Image

Római Katolikus templom


 

 

   
Frissítve ( 2011.03.07. )