. . . . . . . . Köszöntjük Tiszapüspöki község honlapján . . . . . . .
Írta: Adminok   
2018.08.28.

 
 
 

 

                
 
 
 
 
 

TÁJÉKOZTATÁS

 

 

 

az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

 

Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogifennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely akövetkező feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletszerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab)épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac)nem gazdasági célú vízigény;

b)azab)pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Röviden összefoglalva a fenti feltételeke: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet(a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárásmentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:

a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot

A kérelem benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, ami településünk honlapjáról letölthető, illetve a polgármesteri hivatal titkárságán átvehető:

5211 Tiszapüspöki, Fő út 93. 
 
Kérelem a kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz
 

 ***********

*************************************************************

************

 
 
 
 

 

 

FELHÍVÁS!

 

 

Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

 

2018. október 25-én (csütörtök) délután

 18.00 órai kezdettel

 

közmeghallgatással egybekötött falugyűlést

tart a

     Közösségi Ház nagytermében

  

Minden lakost tisztelettel várunk!

 

Tiszapüspöki Község Önkormányzatának

Képviselő-testülete


 ***********

*************************************************************

************

 
 
 

BURSA HUNGARICA PÁLYÁZATI KIÍRÁS

 


Tiszapüspöki Község Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve,

az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alapjánezennel kiírja

a 2019. évre

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot

felsőoktatási hallgatók számára

 

Mellékletek:
 
 
"A" TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS
 
 
 
 

 ***********

*************************************************************

************

                                                                   

   

 

 

 

 ***********

*************************************************************

************

 

EboltásiHirdetmény

 

 

Értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy az ebek 2018. évi veszettség elleni kötelező, összevezetett védőoltására

Tiszapüspöki község közigazgatási területén a következő helyen és időpontban kerül sor:

 

A Polgármesteri Hivatal udvarán:

 

2018. szeptember 7. péntek:

·  08.00-12.00 óráig

állatorvos: Dr. Monostori Attila

 

2018. szeptember 8. szombat:

·  08.00-12.00 óráig

állatorvos: Dr. Kőrösi Gábor

 

Pótoltás:

2018. szeptember 22. szombat:

·  08.00-12.00 óráig

állatorvos: Dr. Kicsi István

 

Lehetőség van háznál történő oltásra is előzetes megbeszélés vagy a meghirdetett

időpontokban az oltást végző orvossal történő egyeztetés alapján.

 

A védőoltás minden három hónaposnál idősebb ebre vonatkozóan kötelező. Az oltás összes költsége - amely tartalmazza az oltóanyag költségét, központi költségeket és az oltás díját - ebenként 3.500.-Ft, melyet az eb tulajdonosa készpénzben az oltás helyén köteles az állatorvos részére megfizetni. Az oltásra az eboltási könyvet mindenki hozza magával, ennek hiányában a pótlása 500.-Ft.

Háznál történő oltás díja ebenként 4.000,- Ft.

 

A chippeletlen kutya veszettség ellen nem oltható, ezért az oltásokkal egy időben a

chippeléstis elvégezzük.

Az oltás-chippelés együttes díja: 7.000,-Ft

 

Az oltás-chippelés elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után, melyet az illetékes Kormányhivatal folytat le.

A bírság mértéke 50.000,- Ft.

 

 

Frissítve ( 2018.10.10. )